Tengerparton, hol az �gbolt

K�k hegyekkel �ssze�r,

T�lv�zben gyermeksz�letett,

Ki arra rendeltetett

Hogy meg�lje a d�mont Durz�ban,

S�t�ts�g birodalm�ban.

R�tvaddal versenyt futott,

Medv�vel megbirk�zott,

Tan�i voltak a t�lgyek,

Mik�nt tan�tj�k a b�lcsek,

Hogy meg�lje a d�mont Durz�ban,

S�t�ts�g birodalm�ban.

Tanulta �zni a tolvajt,

A fekete embervad�szt,

Tanult cselezni, �tni,

K�vel, f�val, h�ssal,

Hogy meg�lje a d�mont Durz�ban,

S�t�ts�g birodalm�ban.

S az �vek egyre sz�lltak,

F�rg�bben, mint a gondolat,

F�rfiv� lett a gyermek,

De megmaradt az indulat.

�s j�tt egy sz�p hajadon,

Magas volt, b�lcs �s er�s,

Homlok�r�l Geda f�nye

Hullott al� k�nt�s�re.

�jk�k t�k�r volt a szeme,

Titokzatos tengerszeme,

Benne f�nylett a j�vend�

Amikor majd nem kell f�lni

A d�mont�l Durz�ban,

S�t�ts�g birodalm�ban.

�s Eragon el�nekelte, mik�nt ment el az az ember Durza f�ldj�re, ahol felkutatta a d�mont, �s megk�zd�tt vele, noha jeges r�m�let szor�totta marokra a sz�v�t. Diadalt is aratott, de nem m�rte r� a v�gzetes csap�st, mert most, hogy legy�zte ellens�g�t, nem f�lt a haland�k v�gzet�t�l. Nem kellett meg�lnie Durz�ban a d�mont. A f�rfi visszadugta kardj�t a  h�vely�be hazat�rt, �s a ny�r els� napj�n feles�g�l vette szerelm�t. Sok boldog napot �ltek meg egy�tt, m�g a szak�lla hossz� lett �s feh�r. �mde:

K�zel�t s�t�ten a hajnal,

S a hajnallal a d�mon is elj�,

L�tja elesett gyeng�nek

A f�lelmetes ellens�get.

Szem�t az ember nyitja,

S hidegen n�z re� vissza

Fejedelme az �szak�nak,

Arca hal�lkir�lynak.

De az ember nem f�lt t�le,

Mert r�gen t�vozott bel�le

F�lelme a hal�lnak

Retteg�se elm�l�snak.

Szel�den, mint a hajnal szelllet,

Lehajol a d�mon, s az embert

Megrabolja szellem�t�l,

�s az�ta egy�tt laknak

Mind�r�kre Durz�ban

S�t�ts�g birodalm�ban.